A mindennapi életben használt hordozható elektronikai eszközök és berendezések (pl. rádió, videokamera, laptop, mobiltelefon, digitális fényképezőgép) működése mobil kémiai áramforrások nélkül szinte elképzelhetetlen. Szerepük a jövőben egyre jelentősebb lesz, hiszen fokozódik az igény a hosszú élettartalmú, nagy teljesítményű, de egyre könnyebb és biztonságosan kezelhető hordozható energiaforrásokra.

Kémiai energiaforrásként az elemek és akkumulátorok szolgálnak. A kimerült kémiai áramforrások veszélyes hulladékok, mivel az értékes és hasznosítható komponensek mellett veszélyes anyagokat is tartalmaznak.

Felmérések szerint évente átlagosan minimum fél kilogrammnyi használt elem keletkezik egy négytagú család háztartásában, ez kétezer tonna veszélyes hulladékot jelent országos szinten évente.

A szárazelemek összetételük szerint többfélék lehetnek:

• A szárazelem kifejezés nem minden esetben indokolt, mert az ebbe a csoportba sorolt termékek egy része – működési elvét tekintve – tulajdonképpen (kisméretű) akkumulátor.
• Vannak cinket, szenet, mangánt tartalmazók, de kadmium-, higany-, ezüst- és nikkeltartalmúak is. Egyre inkább terjednek a ritkafémeket – például lítiumot tartalmazó szárazelemek.
• Megkülönböztetünk elsődleges – nem újratölthető – illetve másodlagos – újratölthető elemeket. Környezetvédelmi szempontból jobbak az újratölthető elemek. Méretük a karórák gombelemétől a videokamerák vagy telefonok nagyobb akkumulátoráig sokféle lehet.

Veszélyességük főleg abban az esetben jelentkezik, ha ellenőrizetlen körülmények között a természetbe kerülnek. Ekkor – a külső burkolat megsérülése következtében – a szárazelem alkotóelemei, főleg a nehézfémek a környezet nedvességével érintkezve kioldódhatnak, és az oldatok a talajt és a talajvizet szennyezhetik. Egy darab ceruzaelem 1500 liter ivóvizet képes fogyasztásra alkalmatlanná tenni, amely egy átlagos család 2-3 napi vízfogyasztásával egyenlő. A használt elemek, akkumulátorok a környezetet súlyosan szennyező anyagokat, egyebek mellett higanyt, ólmot és kadmiumot tartalmaznak. Tilos háztartási szemétbe dobni, akár egy gombelem is közel 1 köbméter földet tesz szennyezetté. Ha mégis a kukába kerülnek, onnan a szeméttelepre jutnak, ahol összepréselik őket. Ezáltal a bennük tárolt sav beszivárog a földbe, s így elszennyezi a talajt és a vizeket. A folyamat végén az ártalmas anyagok előbb-utóbb a szervezetünkbe kerülhetnek.

Mindezek ellenére, a használt elemek egy része sajnálatos módon nem kerül külön visszagyűjtésre, így a kommunális hulladékkal együtt az égetőkbe kerülve szennyezi a levegőt illetve a lerakókban a talajvizet. Ennél valamivel szerencsésebb megoldás, amikor a szelektíven visszagyűjtött elemek már speciálisan erre a célra kialakított veszélyes hulladéklerakókba kerülnek.

Léteznek olyan eljárások, amelyek segítségével hasznosítani lehet ennek a hulladéknak az egyébként értékes fémtartalmát, de hogy ez megtörténhessék, jelentős mennyiségben kell begyűjteni az elemeket. Az európai és nemzeti szabályozások már egyértelműen az újrahasznosításra kötelezik a gyártókat, importőröket és a begyűjtési rendszereket.

A használt elemek és akkumulátorok visszavételére és ártalmatlanítására, újrahasznosítására vonatkozó EU direktíva 1998-ban lépett hatályba. Azóta rendszeresen átdolgozták az új európai környezetvédelmi előírásoknak megfelelően.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66 EK irányelve (2006.szeptember 6.) hangolta össze a hulladék elemekkel és akkumulátorokkal kapcsolatos nemzeti intézkedéseket. Az irányelv elsődleges célja, hogy a legkisebbre csökkentse a hulladékelemek és akkumulátorok környezetre gyakorolt negatív hatását, ezzel hozzájárulva a környezet minőségének védelméhez, megőrzéséhez. Szükséges, hogy a tagállamok magas begyűjtési és újrafeldolgozási arányokat érjenek el ezen hulladékok tekintetében.

Ez azt jelenti, hogy begyűjtési rendszereket kell felállítani annak érdekében, hogy a végfelhasználók nehézség nélkül és költségmentesen dobhassák el a hulladék hordozható elemeket és akkumulátorokat. A gyártóknak – vagy a nevükben eljáró harmadik személynek – viselniük kell valamennyi begyűjtött elem és akkumulátor begyűjtési, kezelési és újrafeldolgozási költségeit, valamint az eredményes begyűjtéshez nélkülözhetetlen a végfelhasználók tájékoztatása is különböző információs kampányokban.

A PontVelem Okos Program tevékenységének kiemelt célcsoportja a különböző oktatási intézményekbe járó gyerekek, fiatalok, akik még fogékonyak a környezetvédelem eszméjére és azok megvalósítására.

A fent vázolt fő célkitűzés érdekében több, országos szintű, komplex programot szervezünk és bonyolítunk. Ennek kiemelt eleme a GyűjtsVelem, a veszélyes hulladékok, ezen belül is a használt elemek, akkumulátorok és mobiltelefonok, e-kütyük visszagyűjtését ösztönző országos kampány. A célcsoport a 2300 általános iskolákba járó mintegy 700 ezer diák és rajtuk keresztül családjuk, barátaik.

Az iparági szabályozók évről évre növekvő arányú használtelem visszagyűjtési kötelezettséget írnak elő a gyártókra és elsődleges forgalmazókra, ami pár év múlva csak egy a mainál lényegesen környezettudatosabb magatartással teljesíthető. Ennek egyik fontos eszköze a gyerekek, fiatalok bevonása, ösztönzése, mivel ez a korosztály jelentős hatással van környezetére.

Az oktatási intézményekben korábban is voltak különböző hulladékgyűjtő akciók, de a PontVelem Nonprofit Kft. által megvalósított program egyéni motivációt is biztosít a tagok számára. A PontVelem Okos Program egyedülálló, nagyszabású, környezettudatosságra nevelő program hazánkban.

A gyűjtőpontokon a kihelyezett gyűjtők tartalmát alvállakozónk a gyűjtőpontok jelzését követően kiüríti, majd visszahelyezi az üres gyűjtőt. Ezt követően egy biztonsági körmatricát helyeznek el a gyűjtőn, amin az utolsó ürítés időpontját rögzítik. Az ürítésben az autóra felszerelt speciális emelőszerkezet segít, biztosítva a gyűjtőponthálózatot hatékony és gyors ürítését.

Alvállalkozónk videója az elszállításról: